Melyik forrástípust érdemes mindig elsőként keresni?

A házassági anyakönyvet. Ez általában megnevezi mindkét házastársat, az életkorukat vagy születési dátumukat, a szüleiket, foglalkozásukat, lakóhelyüket és a tanúkat – egyetlen dokumentum, amely egyszerre két családot tár fel.

Mi a különbség a polgári és az egyházi anyakönyv között?

Az egyházi anyakönyveket az egyházak vezették, és a kereszteléseket, házasságkötéseket, valamint temetéseket rögzítették; a polgári anyakönyvezést az állam végezte, születést, házasságot és halálozást feljegyezve. Európa nagy részén az átállás a francia forradalom környékén történt, így az, hogy melyik létezik, a vizsgált időszaktól és helytől függ.

Miért olyan hasznosak a népszámlálások annak ellenére, hogy hibákat tartalmazhatnak?

Mert egy adott időpontban mutatják be a háztartást együtt, az életkorokat, születési helyeket és rokonsági kapcsolatokat egymás mellett ábrázolva. Bár a részletek másodkézből származnak, és gyakran tévednek néhány évet, a feltárt struktúra az, ami összeköti a generációkat.

Mit tudhatok meg egy halotti anyakönyvből, amit egy születésiből nem?

Azt, hogy ki volt jelen, és ki jelentette be a halálesetet – ez általában a házastárs, gyermek, szomszéd vagy munkaadó. Ezek a nevek egy élő kapcsolati hálóba helyezik az elhunytat, és a bejelentő gyakran olyan rokon, akit korábban még nem azonosított.

Megérik a fáradságot a közjegyzői és telekkönyvi iratok?

Amint túllép a jól vezetett anyakönyvek korszakán, gyakran ezek válnak a leginkább elérhető legjobb forrásokká. A végrendeletek, hozományi szerződések és hagyatéki leltárak kifejezetten megnevezik a gyermekeket, házastársakat és sógorokat, és gyakran fennmaradtak ott is, ahol az egyházi könyvek megsemmisültek.

Honnan tudhatom, hogy egy forrás elsődleges forrás-e?

Tegye fel a kérdést: ki írta, mikor, és milyen ismeretek alapján. Az apa által az esemény után néhány nappal bejelentett születés elsődleges forrás; a húsz évvel későbbi házassági anyakönyvben szereplő életkor csupán egy nyilatkozat, egy mutató- vagy indexbejegyzés pedig valakinek az olvasata a dokumentumról, nem pedig maga a dokumentum.

Milyen nyilvántartások léteznek olyan emberekről, akiknek sosem volt tulajdonuk?

Több, mint azt a legtöbben gondolnák: katonai összeírási ívek, iskolai nyilvántartások, dologházi és kórházi felvételek, rendőrségi lakcímbejelentők, szakszervezeti és munkaadói nyilvántartások, újságok és temetőkönyvek mind rögzítettek olyan embereket, akiknek semmijük sem volt, amit örökül hagyhattak volna.

Mennyire kutathatok a közelmúltban, mielőtt a személyiségi és adatvédelmi szabályok korlátoznának?

Ez országonként és forrástípusonként változik – a teljes születési anyakönyveknél gyakran körülbelül egy évszázad, a halottiaknál rövidebb idő. A közelmúltbeli bejegyzések esetében általában igazolni kell a leszármazást, és másolatot kell igényelni az anyakönyvet őrző hivataltól.

Vestigee — Alapvető forrástípusok | Blog

Ismerje meg a kutatásához legfontosabb dokumentumokat